október
10
2020

Benedictet a napokban egy órás újság kérte fel interjúra, ezért az idő volt az első téma amit kibeszéltek.

Egy ideig egy Tibeti kolostorban éltem, 4000 méter magasan egy teaültetvény felett. Minden rituáléjuk és az ahogy megtervezték a napukat egyszerűen lenyűgőző volt. És tanultam tőlük egy nagyon fontos dolgot. Mégpedig azt, hogy minden folyamatosan változik és alakul, beleértve az időhöz való viszonyodat is. Például, egy kellemes, 10 perces meditáció, akár egy órának is tűnhet. Az idő gyorsan telik és ha folyamatosan csak a múltba tekintesz vissza vagy a jövő miatt aggódsz, akkor elfejtesz foglalkozni a jelennel, azzal, ami megadná neked az igazi boldogságot.

Ha már idő, természetesen elkerülhetetlen, hogy szóba kerüljön az MCU és azon belül is Doctor Strange karaktere és filmje.

Számomra az idő sosem csak egy dolgot jelent. Természetesen eszembe jut a Marvel Univerzum, hiszen az ottani karakterem a nyakában hordja az időkövét. De számomra az idő igazán arról szól, hogy becsüljük meg az értékét és annak állandóan változó természetét. Főleg most, hiszen úgy gondolom, a belső óránk és gravitációnk is változik annak hatására, mi történik a világon. De hogy mi jut róla eszembe elsőnek? Hát, most hogy beszéltünk róla, talán az, hogy mennyire értékes is.

Megkérdezték arról is, hogy tudja megtartani az egyensúlyt a spirituális és a szakmai lénye között a mindennapokban.

Az egész egy öröm, ha olyan karaktert alakítasz, mint Doctor Strange! Hiszen ő lényegében mind a kettőben benne van. Egy tibeti barátom például szinte végig velem volt a forgatások alatt. Vele meditáltam Nepálban. A filmmel megpróbáltuk bemutatni Nepál infrastruktúráját és hogy mennyire nyitott az üzleti életre. Szintén fontos volt nekünk – akik egy olyan filmen dolgozunk, amely a fizikai tudományos birodalmon túli megértésen alapul -, hogy megpróbáljuk magunkat egy spirituálisabb térbe hozni. És Istenem, a forgatás Katmanduban az égő pirekok között, a Pashupatinath templom körül, az ikonikus részeket, valamint a hátsó utcákat és Nepál népét bevonva, nem csak kirakatnak szántuk. Azt hiszem, ez egy fontos társadalmi bemutatás volt.

Benedict elmondta, hogy úgy véli, a spiritualitás része mindenki életének. Nem csak akkor beszélünk róla, ha az ember meditál hanem csak ha a munkájára koncentrál vagy azon gondolkozik, hogy álljon szóba valakivel. Nincs olyan, hogy ne legyen jelen.

A spiritualitás nagy szerepet játszik a munkámban. Úgy értem, éppen csak most játszottam el egy nagyon dühös, depressziós embert, aki megpróbálta elpusztítani a világot, mielőtt az pusztítja el őt egy rettenetően intoleráns társadalomban, Phil Burbank (The Power Of The Dog) személyében. Jane Campion (író, rendező) nagyon rendes volt. Adott nekem bőven teret a tudatalatti kivizsgálására, hogy jellemezni, megformálni és megérteni tudjam Philt. Persze, ez csak a látszat. Színészként több kulcsontosságú, privát pillanatra van szükséged, ahol igazán átláthatod a karaktered gondolkodásmódját, átérezd a fájdalmát, a szenvedését…

Nem titok, hogy a vízálló órák nem olyan burkolt reklámozása is célja ennek az interjúnak. Így Benedict azt is elárulta, hogy ő búvárkodás közben is visel órát, hiszen szeret kapcsolatban maradni az idővel. Van rajta ébresztő is, tehát jelez neki, ezzel tudja mennyi ideje van víz alatt. Viszont tényleg szeret búvárkodni, így erről még tettek fel neki pár kérdést.

Gyerekként csak sznorkellel merültem, hogy láthassam a tengerfeneket. Sokszor vittem tengeri sünöket, kagylókat anyának. Illetve mindig mértem, meddig tudok a víz alatt maradni egy levegővel, milyen nagy levegőt tudok venni. Később már a Wim Hof légzéstechnikát is tanulni kezdtem. Van nekem egy olasz barátom, aki szabadbúvár, de eddig a napig én ezt még nem próbáltam ki. Viszont nagyon élveztem. Tényleg olyan nyugodt voltam, mint a videóban látszik. Azt hiszem, újra és újra merülni fogok.

Benedict úgy véli, a búvárkodás sokkal több mint sport.

A búvárkodás egy csodálatos, elszigetelő, idő lassító élmény, valóban magával ragadó. A szívem és a lelkem is benne van. Ez az a környezet, amelyet imádok, értékelek és szeretném megvédeni és megőrizni. Segít a helyes lélegzés és az óvatosság megtanulásában. Például, arra hogyan kell vigyáznod az ambícióidra, hiszen azok segítenek az előre jutásban, de ha rosszul kezed őket bajba is kerülhetsz miattuk.

Az interjú ezt követő részében a Jaeger-LeCoultre márka óráiról kérdezték. Milyet hordott már, melyik a kedvence, milyen funkciókat próbált már ki és hasonlók. A végére viszont egy kellemes emléket idézett fel.

Az első órám Mickey egeres volt és imádtam. Aztán mindig kaptam valamilyet. De azok az órák olyanok voltak mint a napszemüvegek. Mindig elveszíted őket ezért folyamatosan cserélődik.

És ha már idő, azért Stephen Hawking sem maradhat ki. Megkérdezték Benedictet, milyen volt őt alakítani.

Transzcendens. Rendkívüli. Mintha csak találkoznék egy olyan szellemi vezetővel, mint Őszentsége, a Dalai Láma. Ő a legcsodálatosabb karakter, akit eddig eljátszhattam? Egyértelmű. Nagyon szerencsés vagyok, hogy olyan rendkívüli személyeket játszhattam el. Mindegyiknek megvan a maga értéke, de minden bizonnyal a legnagyobb megtiszteltetés, az ő karaktere volt. Az, hogy egy ilyen rendkívül tehetséges és figyelemreméltó embert játszhattam el nagyon egyedi élmény volt. Ő a legcsodálatosabb karakter, akit valaha alakíottam.

A másik Stephen-re visszatérve, megkérdezték, mit tenne Benedict, ha lenne egy időköve mint Strange-nek.

Egyértelmű, hogy visszamennék az időben a COVID-19 előtt-re és elmondanám mindenkinek, hogy ami eddig nem volt fontos senkinek, arra szánjunk időt. Stabilizáljuk az egészségügyet, ellenőrizzük, hogy van-e elég légzőkészülék, tehát minden, amivel könnyebb lehet a COVID-19 átvészelése. Visszamennék az időben és megmutatnám másoknak, hogy egy olyan jövőben élünk, amit egyes emberi tevékenységek egyre csak rombolnak… Szóval lényegében odamennék és érdeklődnék: Beszélhetnénk csak néhány olyan dologról, amelyek itt vannak a láthatáron és amelyek miatt aggódnunk kell?


Leave a comment