március
08
2021

Benedict két kérdést kapott azzal kapcsolatban, hogy mégis miért készült el ez a film.

Számos dokumentumfilm készült már a guantanamói foglyok rossz bánásmódjáról és kínzásáról. Mi késztetett arra, hogy elmeséljétek Mohamedou Ould Slahi történetét?

Elolvastam Mohamedou könyvét és egyszerűen rendkívülinek gondoltam, amit átélt. Fontosnak tartottam elmesélni ilyen módon egy ilyen történetet. Van benne valami nagyon különleges. Valami, amitől sokkal több lesz, mint ami valójában. Fogd ennek az embernek a tapasztalatait, és helyezd egy másik kontextusba, ugyanazt fogod kapni: Fényt vinni a sötétségbe, majd szeretettel és emberségesen kijönni belőle.

Mohamedou-t közel két évtizede börtönbe zárták és 2016 októberében szabadon engedték. Mit gondolsz, hogyan hozható párhuzamba ennek az embernek az élete a mai emberekkel?

Olyan időszakot élünk, amikor nagy a bizalmatlanság és a polarizáció. Ez az ember pedig, éveken át ült jogtalanul börtönben, ahol kínozták és undorítóan visszaéltek emberi jogaival. A világjárvány ellenére is hatalmas jelentősége van annak, hogy miként reagálunk a legrosszabbra és a legjobbra, az ami minket emberré tesz. Ez Mohamedou története. De ez az ember egyszerűen csak fenomenális. A bántalmazása ellenére is képes szeretetre, az empátiára és a megértésre. Ezek hatalmas dolgok, és sokan, néha, csak szavakként találkoznak velük. De ha valóban gyakorolnánk őket, akkor túlélhetnénk a legképzelhetetlenebb nehézségeket is. Mohamedou az élő példa arra, mekkora hatalommal bírnak. Ő ezt az egészet a szeretetbe és az emberségbe vetett hitével élte túl. Ez az, amit mi a reflektorfénybe akartunk hozni.


Leave a comment